Mi az a gyerekelhelyezés / szülői felügyelet gyakorlásának rendezése?
Az új Ptk. vezette be a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése fogalmát a régebben használt gyermek elhelyezése fogalom helyett. A szülői felügyeleti jog gyakorlása azt jelenti, hogy mely szülő jogosult a szülői felügyeletet gyakorolni - ide értve az ide tartozó részjogosítványokat is (pl.: vagyonkezelés, törvényes képviselet ellátása; a kiskorú gyermek nevének meghatározása; gondozása, nevelése és tartózkodási/lakóhelye meghatározása; a gyámrendelés joga és az abból való kizárás joga) a kiskorú gyermek felett.
E körben a szülők úgy is dönthetnek, hogy az élettársi kapcsolatuk megszakadása/ házasságuk felbontása ellenére továbbra is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogukat (közös szülői felügyelet), de dönthetnek akként is, hogy kizárólag valamely szülő jogosult erre.
Házasság felbontása esetén a gyerekelhelyezés/szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése a bontás egy ún. járulékos kérdése, azaz a feleknek vagy meg kell egyezniük ebben is, avagy a bíróság a bontóperes ítélettel dönt a házasságból született gyermekek elhelyezéséről. Amennyiben élettársi kapcsolat szűnik meg, úgy a feleknek a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránt kell pert indítaniuk.
Mikről kell még megállapodni a gyerekelhelyezés/ szülői felügyeleti jog gyakolásának rendezése kapcsán?
A gyerekelhelyezéssel kapcsolatos megállapodás, illetve a bírósági ítélet magában foglalja a tartásdíj összegének megállapítását, illetve a gyerekeknek a különélő szülővel való kapcsolattartás rendezését is. (Itt jegyezném meg, hogy közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a kapcsolattartásról nem szükséges feltétlenül rendelkezni.)
Hogyan dönt e kérdésről a bíróság?
Amennyiben a bíróságnak kell döntenie a gyerekelhelyezés kérdésében, úgy a bíróság a jogszabályok rendelkezése szerint annál a szülőnél fogja elhelyezni, akinél a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését jobban biztosítottnak látja.
Meg lehet változtatni a megállapodást, vagy a bírósági ítéletet?
A megállapodás, vagy a bírósági ítélet megváltoztatására is természetesen lehetőség van, ez esetben szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránti keresetet kell benyújtani az illetékes bírósághoz.
Mit tegyek, ha a másik szülő nem adja oda nekem a gyermekemet a meghatározott időben?
A kapcsolattartások végrehajtására a gyámhivatalok jogosultak. Az ilyen irányú kérelmeket a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatalhoz kell benyújtani. A gyámhivatal megvizsgálja az ügyet, és ha alaposnak találja a kérelmet, felhívja a szülőt a megállapodás/ítélet betartására, illetve több alkalom után bírság megfizetésére is kötelezheti a másik szülőt.
A nagyszülőknek van joguk a kapcsolattartás szabályoztatására?
Igen! A nagyszülői kapcsolattartás szabályozása iránti eljárás lefolytatására szintén a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatalok jogosultak.
Van lehetőség a kapcsolattartási rend megváltoztatására?
A megszabott kapcsolattartási rendszer megváltoztatására van mód. A megváltoztatást a bíróság által jóváhagyott megállapodás, vagy bírósági ítélet keltétől számított 2 éven belül a bíróságtól kell kérni. A két év letelte után a gyámhivatalok rendelkeznek hatáskörrel a kapcsolattartási rend megváltoztatására.
Hogyan kell elindítani a válópert?
A házasságot a bíróság kizárólag ilyen irányú kérelem esetén bontja fel. A bírósági eljárás illetéke: 30.000,- Ft.
Hogyan zajlik le a válóper?
Ha a házasság felbontását mindkét fél kéri, akkor a bíróság a felek egyező akaratnyilvánítása alapján bontja fel a házasságot. Ebben az esetben a házasság megromlására/helyrehozhatatlan megromlására vonatkozóan nem kell nyilatkozniuk a feleknek.
Ha a házasság felbontását csak az egyik fél kéri, akkor is van lehetőség a válásra. Ebben az esetben a bíróság bizonyítást vezet arra is, hogy a házasság valóban helyrehozhatatlanul felbomlott-e.
Mik azok a járulékos kérdések?
A házasság felbontásához a feleknek minden esetben a házasság felbontásának járulékos kérdéseiben is meg kell állapodniuk, illetve a bíróságnak ítéletében ezen kérdésekről is döntenie kell.
Ezek a járulékos kérdések a következők:
- gyerekelhelyezés/szülői felügyeleti jog gyakorlása
- kapcsolattartás
- tartásdíj
- lakáshasználat
- házastársi tartás
Az új Polgári Törvénykönyv értelmében a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről nem kell a feleknek megállapodnia a házasság felbontásához, azonban ha a felek között létrejött ilyen tárgyú megállapodás, azt mindenképp érdemes rögzíteni.
Mindenre kiterjedő megállapodás esetén van-e lehetőség arra, hogy a bíróság egyetlen tárgyalás során felbontsa a házasságot?
Igen, amennyiben a felek mindenre kiterjedő megállapodást kötöttek a házasság felbontásához szükséges járulékos kérdések tekintetében, és a házzasságból nem született gyermek (avagy a gyermek(ek) már nagykorúak), úgy a bíróságok mindden esetben egyetlen tárgyalás alatt hagyják jóvá az egyezséget és ítélettel felbontják a házasságot. (Ilyen esetben értelemszeráen a gyerekeket érintő ún. járulékos kérdésekre nem kell kiterjednie a megállapodásnak.)
Mi tartozik a házastársi közös vagyon körébe?
Törvényes vagyonjogi rendszer alkalmazása esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, és a házastársak alapvetően közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
Fontos ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy a törvényes vagyonjogi rendszer a felek életközösségének kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt.
Mi minősül a felek különvagyonának?
A házastárs különvagyonához tartozik
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Mi az a vagyonmérleg?
A vagyonközösség megszüntetése során a feleknek számba kell vennie, hogy milyen a közös vagyon körébe tartozó vagyontárgyaik vannak, ideértve a közös vagyont érintő tartozásokat is. A vagyonmérleg elkészítése során a különvagyont alapvetően figyelmen kívül kell hagyni, azonban felmerülhetnek ún. megtérítési igények a különböző alvagyonok - a házastársak közös vagyona, a feleség illetve a férj különvagyona - között.
Mit jelent az, hogy a felek „jutója”?
A vagyonmérleg elkészítése után, a vagyonközösség megszüntetése esetén a házastársat megillető összeg neve a gyakorlatban a „jutó”. Tehát az az összeg, ami az adott házastársat megilleti ha a vagyon megosztásra kerül.
Milyen arányban részesednek a felek az élettársi kapcsolat során keletkezett vagyonból?
A jogszabály rendelkezése alapján a felek között az élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében tulajdonközösség keletkezik. A vagyontárgyak tekintetében a feleket a vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg a tulajdonjog. Amennyiben ez az arány nem bizonyítható, úgy a feleket egyenlő arányban illeti meg a tulajdon.
A gyerekneveléssel töltött idő vagyoni hozzájárulásnak minősül?
Igen, a háztartásban, illetve a gyerekneveléssel töltött idő az élettársak közötti vagyon megosztása során az adott fél vagyoni hozzájárulásának minősül.
Milyen típusai vannak a házassági szerződéseknek?
A jogszabály alapvetően 2 rendszert különböztet meg, amelyek alkalmazásával a vagyoni viszonyaikat a törvényes vagyonjogi rendszertől - azaz a házastársi vagyonközösség rögzített szabályaitól – eltérően rendezhetik a felek. Ezek a következők:
- közszerzeményi rendszer
- vagyonelkülönítési rendszer
Mi a közszerzeményi rendszer?
A közszerzeményi rendszer alkalmazása esetén a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése után azonban bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.
Mi a vagyonelkülönítési rendszer?
E rendszer alkalmazásával a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.
Milyen adatokra van szükség az adásvételi szerződés elkészítéséhez?
A szerződés elkészítéséhez a felek személyes adatain kívül az ingatlan címére és helyrajzi számára, a vételár összegére, és a fizetési ütemezés meghatározására van szükség.
Amennyiben a szerződés megszerkesztésével irodámat bízza meg, egy adatlapot küldök ki annak érdekében, hogy minden szükséges adat a rendelkezésemre álljon.
Mi a teendő, ha a megvenni kívánt ingatlan terhelt?
Ha az ingatlan terhelt, úgy a zálogjogosultnál, vagy végrehajtási jog esetén a végrehajtónál az eladónak ki kell kérnie egy igazolást a zálogjogosult banktól/végrehajtótól, hogy mekkora a tartozás összege, és mi az a számlaszám, ahová a törlesztést elfogadják. Ha a tartozás összege hiánytalanul befolyt, és a tartozás kiegyenlítettnek minősítették, az adott bank/végrehajtó az áltata vállalt határidőtől függően 15-30 napon belül a földhivatali törlésre alkalmas törlési engedélyeket kiadja az Eladónak, akinek az engedélyeket érkeztetnie kell az illetékes földhivatalnál.
A vételár megfizetése kapcsán a felek megállapodhatnak úgy is, hogy a tartozást az eladó fizeti ki önerőből, avagy a vételár részeként a vevő fizeti meg közvetlenül a tartozás jogosultjának. A legtöbb esetben azt szoktam javasolni, hogy a vételárból fennmaradó összeg megfizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a terhet az ingatlan tulajdoni lapjáról törölte a földhivatal.
Mi a teendő, ha a megvenni kívánt ingatlan terhelt, és a vevők pedig hitelt kívánnak felvenni?
Az eladónak ebben az esetben is szükséges kikérnie a teher jogosultjától azt az igazolást, amelyben rögzítésre kerül, hogy mekkora összeg befizetése szükséges a teher törléséhez, illetve mely számlára fogadják el a törlesztést. A folyósításra minden esetben két részletben fog sor kerülni, a hitelező bank a kölcsönszerződés megkötése után először a hitelösszegnek kizárólag azt a részét folyósítja közvetlenül a teher jogosultja részére, amely a tartozás törlesztéséhez – azaz az ingatlan tehermentesítéséhez – szükséges. Amint igazolást nyert az, hogy a fennálló zálogjog törlése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen szerepel, a hitelező bank az eladó részére közvetlenül kifizeti a vételár fennmaradó részét is.
Mi az a rangsorcsere kérelem?
A rangsorcsere kérelemnek – pl. zálogjoggal, vagy végrehajtási joggal - terhelt ingatlanok adásvétele esetén van jelentősége. Terhelt ingatlan adásvétele esetén a földhivatali rangsorok a következők szerint alakulnak: először a vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelem függőben tartása érkezik be a földhivatalba, majd a fennálló teher törlésére vonatkozó kérelem. A földhivatal kizárólag a rangsorcsere kérelem benyújtása után jogosult megcserélni az ingatlan vonatkozásában folyamatban lévő eljárásokat, azaz előbb elbírálni a teher törlésére vonatkozó kérelmet, majd utána a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet.
Mi a teendő, ha az adásvétellel érintett ingatlan műemléki ingatlan?
Ha az ingatlan tulajdoni lapján – társasház esetén a társasház törzslapján – feltüntetésre került az ingatlan műemléki jellege, úgy a magyar államot, és a helyi önkormányzatot ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. (Budapesti ingatlanok esetében a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot is megilleti az elővásárlási jog.) Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatokat minden esetben be kell szerezni az érintett szervezetektől és a földhivatalba is be kell nyújtani.
Fontos megjegyezni, hogy ha az ingatlan csupán műemléki környezetben lévő ingatlan, úgy elővásárlási jog nem illeti meg a fenti szerveket.
Mikor kell a vagyonszerzési illetéket megfizetni?
Az adásvétel során a vevőnek illetékfizetési keletkezik, míg az eladónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége merülhet fel. A vevő által fizetendő illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Természetesen ha a vevő bármilyen illetékkedvezmény, illetékmentesség igénybevételére jogosult, úgy a fizetendő illeték mértéke kevesebb is lehet.
A vevő tulajdonjog bejegyzését követően a NAV illetékes adóigazgatósága postán küldi ki az illeték kiszabásáról és megfizetéséről szóló fizetési felhívást.
Az adásvételből származó bevételből hogyan kell adózni?
Az szja. alapját az ingatlan megszerzésére fordított kiadás (adásvétel esetén az az összeg, amennyiért az ingatlant az eladó megvette, öröklés estén az az összeg, amennyi a hagyatéki leltárban szerepel) és az adásvétel során szerzett bevétel (amennyiért az ingatlan a későbbiekben eladásra kerül) különbözete képezi. Ezen különbözeti összeg után kell megfizetni az szja-t. (A személyi jövedelemadó mértéke jelenleg 15 %.)
Az adásvételből származó bevételt az adott évre vonatkozó adóbevallásban fel kell tüntetni.
Mi az az avultatás?
Az idő múlásával az ingatlanok adásvételéből származó bevételt, ami az adó alapját képezi, tehát a megvétel és az eladás összege közötti különbség, az alábbiak szerint csökkenteni kell ( „avultatás”):
- ha az eladásra a megvétel vagy az azt követő évben kerül sor, úgy a bevétel 100%-a képezi az adó alapját;
- ha az eladásra a megvételt követő második évben kerül sor, úgy a bevétel 90%-a képezi az adó alapját;
- ha az eladásra a megvételt követő harmadik évben kerül sor, úgy a bevétel 60%-a képezi az adó alapját;
- ha az eladásra a megvételt követő negyedik évben kerül sor, úgy a bevétel 30%-a képezi az adó alapját;
- ha az eladásra a megvételt követő ötödik, vagy azt követő évben kerül sor, úgy a bevétel 0%-a képezi az adó alapját;
FONTOS! Az avultatás mértéke csak a lakóingatlanok adásvétele esetében alakul a fentebb leírtak szerint.
Mi az az egyszerűsített bejegyzési eljárás?
Az egyszerűsített eljárás keretében a cégbíróságok eljárási határideje rövidebb, így a civil szervezetek bejegyzése esetén 15 nap áll a cégbíróság rendelkezésére, míg gazdasági társaságok esetén 1 munkanapon belül sor kerülhet a társaság nyilvántartásba vételére. Egyszerűsített eljárással történő nyilvántartásba vételre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a létesítő okiratok mintaokiratok alapján készültek el. Gazdasági társaságok és civil szervezetek esetén az alapítás egyszerűsített eljárásban is ingyenes.
Milyen adatok szükségesek egy civil szervezet alapításához?
Az alapításhoz szükséges a szervezet nevének, rövidített nevének, székhelyének, vagyonának és tevékenységének – TEÁOR besorolás szerinti, és szabadszöveges leírás is -, valamint céljának meghatározása. Elengedhetetlen továbbá alapítvány esetében az alapító, és a kuratóriumi tagok adatainak megadása, míg egyesület esetén az alapító tagok (legalább 10 fő), és az elnökségi tagok adatainak rögzítése is. Az adószám igénylése miatt az ÁFA megfizetésének módját is meg kell határozni. (Az ÁFA megfizetése tekintetében mindenképp javaslom, hogy előzetesen kerüljön sor egy könyvelővel való egyeztetésre is.)
Amennyiben az alapítással irodámat bízza meg, egy adatlapot küldök ki annak érdekében, hogy minden szükséges információ a rendelkezésemre álljon.
Milyen adatok szükségesek egy gazdasági társaság alapításához?
Az alábbi adatok megadása szükséges egy gazdasági társaság egyszerűsített eljárásban történő megalapításához:
- A társaság neve, rövidített neve;
- Székhelye, telephelye, fióktelepe; és a használat jogcíme;
- Tevékenységi körei - TEÁOR besorolás szerint;
- Az ügyvezető neve és személyes adatai; a cégjegyzés módja;
- A tagok neve és személyes adatai;
- A törzstőke összege, összetétele és a tagok közötti felosztása; a pótbefizetéssel kapcsolatos rendelkezések;
- Az ÁFA megfizetésének módja;
Amennyiben az alapítással irodámat bízza meg, egy adatlapot küldök ki annak érdekében, hogy minden szükséges információ a rendelkezésemre álljon.
Milyen dokumentumokra lesz szükség egy változásbejegyzéshez civil szervezetek, illetve gazdasági társaságok esetén?
Minden esetben szükség lesz a hatályos létesítő okiratra, illetve a változás alapjául szolgáló adatok megadására. Pl. székhely módosítása esetén az új székhely címe és a használat jogcíme; új ügyvezető/kuratóriumi elnök/ elnök kinevezése setén az új személy adatai.
Budapesti Ügyvédi Kamara | Magyar Ügyvédi Kamara